[ Hírek (2017/2018 tanév)Jöttünk, láttunk, visszamennénk, avagy erdélyi tájakon a Szent Lászlósok ]

A Határtalanul program keretében már 2017 tavaszán elkészítettük annak a hat napos erdélyi kirándulásnak a programját, amire csak 2018. június 3-8-ig került sor. A terv és a megvalósítás között eltelt időszakban nem volt olyan hét, amikor a magyar vagy a történelem órákon nem hangzott volna el a következő mondat: „Majd Erdélyben megnézzük!” Ahogy közeledett az indulás időpontja, egyre izgatottabbak lettek a diákjaink, és mi is, de más-más volt az izgalom tárgya. Máté Csabáné Orosz Beáta kartársnőmmel, a 7. b osztályfőnökével nemcsak a programelemek megvalósításáról beszélgettünk, hanem a szabadtéri programok miatt az időjárásról is, hiszen egész hétre esőt jósolt a meteorológia.

Végre elérkezett az indulás napja, és egy felejthetetlen hétnek néztünk elébe. A napok a sűrű programok és a jó hangulat miatt gyorsan szálltak. Már hazafelé tartottunk, amikor itt-ott elhangzott az a mondat, hogy de jó lenne visszajönni még egyszer közösen Erdélybe. Hogy miért? Mert az alábbi programok szívet-lelket melengettek, és kézzel fogható közelségbe hozták híres íróinkat, költőinket, történelmi személyiségeinket és a székely embereket.

Kikkel „találkoztunk”?

Első állomásunk helyszínén, Nagykárolyban, Petőfi Sándorral, aki itt pillantotta meg először későbbi feleségét, Szendrey Júliát. Károlyi Sándorral a Károlyi-kastélyban, aki 1703-ban aláírta a szatmári békét. Ennek a városnak a szülötte még Károli Gáspár az első teljes magyar nyelvű Biblia fordítója és Kaffka Margit írónő is. Következő megállónk iskolánk névadójának az életéhez, halálához fűződő Nagyvárad. A város a 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt. A település neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből származik. A nagy előtag Kis-várdától különböztette meg. Itt megkoszorúztuk Szent László monumentális szobrát, megnéztük a székesegyházat is, ahol kanonok volt Janus Pannonius és püspök Vitéz János 1445 és 1465 között. A székesegyház kriptájában nyugszik többek között Rómer Flóris régész, aki a kisvárdai gyógyszerész, Somogyi Rezső barátja volt. Nagyváradon köttetett Ady Endre és első nagy szerelme, Léda kapcsolata. A „Pece-parti Párizsban” megnéztük az 1955-ben megnyílt Ady Emlékmúzeumot, ahol érdekes előadást hallottunk a költő nagyváradi életéről.

Nagyszalontán a felújított Csonka-toronyban emlékeztünk meg Arany Jánosról, a Toldi írójáról, születésének 200. évfordulójáról. A tárlatvezető elismerő szavakkal illette tanítványainkat, akik a költő életével, munkásságával kapcsolatos kérdésekre hibátlanul válaszoltak. Első napunkat Kolozsváron fejezzük be, ami Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Itt megtekintettük a gótikus Szent Mihály-templomot, Erdély egyik fő kultikus helyét, számos nagy történelmi esemény helyszínét, majd Mátyás király lovas szobrát a főtéren és távolabb szülőházát is, amit ma egyetemként használnak.

Következő napon a Tordai-hasadékhoz gyalogoltunk, Erdély egyik leglátogatottabb természeti látványosságához. 1983-ban természeti rezervátumnak nyilvánították, mivel flórája és faunája olyan egyedi példányokat őriz, amelyek Európában ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. Földrajztanár kollégánk elmesélte a diákoknak a hasadék tudományos keletkezését, ami "romba döntötte" mindazt, amit a történelem órákon hallhattak a tanulók Szent Lászlóról és a hasadék kialakulásáról. A második nap utolsó két helyszíne az 1848/ 49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó Segesvár és Fehéregyháza. Megnézzük Segesvár történelmi központját, ami 1999 óta a Világörökség része. Nem hagytuk ki Dracula házát sem, itt született 1431 novemberében Vlad Țepeș, ismertebb nevén Dracula. Itt újra szertefoszlott mindaz, amit eddig erről a grófról hittek tanítványaink, ezt szintén Agárdi Sándor kollégánknak "köszönhettünk", aki elmondta, hogy csak azért születtek meg a Dracula filmek, mert az uralkodó messzeföldön elhíresült kegyetlen kivégzései miatt, de nem volt vámpír.

Következő állomásunk Fehéregyháza volt. 1849. július 31-én itt állt fel Bem József főserege. Egyes beszámolók szerint Petőfi Sándort menekülés közben ezen a helyszínen, a Héjjasfalva felé vezető úton, az Ispánkút közelében szúrták le. Megkoszorúztuk Petőfi szobrát a 2000-ben felújított kis Petőfi-múzeum kertjében, majd a csatában elesettek tiszteletére állított turulmadaras obeliszket. A tömegsír helyét Haller Ferenc 1867-ben bekerítette, és ő ültetett köré hársfákat, a feltételezések szerint itt nyugszik Petőfi is.

Késő délután érkeztünk Farkaslakára, ahol négy napot tartózkodtunk. A 7.a és 7.b osztály tanulói kísérőikkel más-más helyen voltak elszállásolva, mert a 47 tanuló befogadására egy panzió sem volt alkalmas. Reggelente úgy örültek egymásnak a két osztály diákjai, mintha hetek óta nem látták volna egymást. Ilyen hangulatban indulunk el felfedezni a következő napokban a nevezetességeket. Kedden Szejkén megkoszorúztuk Orbán Balázs sírját, aki 1849 után a magyar emigránsokat segítette szállással és munkalehetőséggel Törökországban, majd a parajdi sóbánya kápráztatott el bennünket. Másnap Csíksomlyó következett, délután Gyergyószárhegyen ajándékokkal leptük meg a Gyermekotthon lakóit. Mádéfalva után Farkaslaka híres szülöttének, Tamási Áronnak a sírjához látogattunk. Csütörtökön szülőházát egyik leszármazottja, Erzsike néni mutatta be. Sajnos betegsége miatt már nem találkozhattunk férjével, akiről a Jégtörő Mátyás című regényét írta az író. A délutánt Korondon, a Sóvidék legnevezetesebb településén töltöttük három ősi mesterség tanulmányozásával.

Utolsó napon testvériskolánkat látogattuk meg Marosvásárhelyen, majd Koltó és Nagybánya felé folytattuk utunkat, hogy átlépve a határt megérkezhessünk Kisvárdára. Irodalmi és történelmi barangolásunk Erdélyben ezzel véget ért. Ez a pár nap csak arra volt elég, hogy ízelítőt kapjunk Székelyföld és környékének csodálatos világáról, az ott élő emberek kedvességéről és figyelmességéről. Reméljük, hogy sikerült megvalósítani a Határtalanul program célját, a magyar-magyar kapcsolatok építését, elmélyítését.

Határtalanul Erdélyben

Bocsáss be Erdélyország, mutasd meg kincseid! címmel szerveztünk hat napos tanulmányi kirándulást a Határtalanul program keretén belül iskolánk hetedikes tanulóinak június 3-8-ig. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő pályázatának célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. A program keretében a magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vehetnek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalatokat, élményeket szerezhetnek a külhoni magyarságról.

2010 óta a Határtalanul! program keretében közel 100 ezer magyarországi diák vett részt ezeken a tanulmányi kirándulásokon. Iskolánkból 47 hetedikes tanuló és három kísérőtanár indult el június 3-án vasárnap a kirándulásra. Az indulást megelőzte a diákok felkészítése az útra. Az előkészítő órákon ismertettük a részletes programot, felelevenítettük Erdély történelmét, az ott született történelmi személyiségek, íróink, költőink életét. A tanulók részletes ismertetőt készítettek a helyszínekről, látnivalókról, amiből képekkel illusztrált albumot készítettek napokra lebontva, ezeket a helyszínen olvasták fel a diákok. Továbbá egyeztettük a programokat a külhoni testvériskolával és megbeszéltük a toleráns és kooperatív viselkedés szabályait.

A kirándulás helyszíneinek, programelemeinek összeállításakor több szempontot vettünk figyelembe. Egyrészt azokat a nevezetességeket látogattuk meg, amelyek I. Szent Lászlóhoz, iskolánk névadójához, Arany Jánoshoz és a tanult történelmi és irodalmi személyiségekhez kötődnek. Másrészt a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismereteinket is szerettük volna bővíteni, valamint a hasonló korú diákok életéről is közvetlenül képet kapni. Ezért terveztük be a közös programot a testvériskolával és a gyermekotthon meglátogatását. A kirándulás helyszínei:

Nagykároly, Nagyvárad, Nagyszalonta, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Segesvár, Fehér-egyháza, Farkaslaka, Szejke, Csíkszereda, Csíksomlyó, Mádéfalva, Gyergyószárhegy, Korond, Szováta, Marosvásárhely, Nagybánya és Koltó.

Hét programelem megvalósítását vállaltuk, például: Nagykárolyban megemlékezést tartottunk Petőfi Sándor hitvesével kapcsolatban, mert 1846-ban itt találkozott először a költő és Júlia. Nagyszalontán a Csonka-toronynál található Arany János Emlékmúzeumot kerestük fel, ahol koszorút helyeztünk el a nagy költő születésének 200. évfordulója tiszteletére. Szent László azon mondáit elevenítettük fel a Tordai-hasadék meglátogatása után, amelyek Erdélyhez is köthetőek. Szent László pénze (Kolozsvár), A Tordai-hasadék (patkónyom), Szent László király utolsó győzelme (Nagyvárad). Koszorút helyezünk el a következő emlékhelyeken: Szent László szobránál, Mátyás király szülőházánál, Tamási Áron és Orbán Balázs sírjánál, Fehéregyháza mellett a segesvári csatában elesett honvédek tiszteletére állított obeliszknél. Marosvásárhelyen testvériskolánk tanulóival töltöttünk egy délelőttöt. Gyergyószárhegyen ajándékokkal kedveskedtünk a Kájoni János Gyermekotthon lakóinak.

A programelemeken kívül fakultatív programokat is szerveztünk a felsorolt helyszíneken. Hazaérkezésünk után értékelő órát, valamint az alsóbb éves tanulóknak élménybeszámolót tartottunk. Programokban, élményekben gazdag hetet zártunk.

[ képek... ]