Szakközépiskola
2017. október 23., hétfõ, Kapisztrán Szent János, Nemzeti ünnep, Gyöngyi napja van.
Szent László Katolikus Szakközépiskola, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda
[ Névadónkról ]

Szent László király életének és ténykedésének rövid foglalatja

I. (Szent) László (1077–1095) királyunk annak a Vazulnak (más néven Vászolynak) az unokája, akit I. (Szent) István vakíttatott meg politikai okokból, mivel így látta biztosítottnak unokaöccse, Orseolo Péter számára trónt. Államalapító uralkodónk haragjától tartva a Vazul-fiak közül a két idősebb, Levente és a későbbi I. András (1046–1060) Kijevben, míg a később I. Béla (1060–1063) néven szintén királlyá kent legifjabb testvér a lengyel királyi udvarban talált menedéket. A száműzetésben töltött évek alatt Richeza lengyel herceglánnyal kötött frigyből születtet Géza és László nevű fiai is. Orseolo Péter (1046) bukása után I. András került hatalomra, akit öccse, Béla követett.

Béla király különös halála után (dömösi kúriájában rászakadt a trónépítmény), András fiának, Salamonnak a fejére került a korona, aki kezdetben jó kapcsolatra törekedett unokaöccseivel. 1068-ban az Erdélyben található Kerlésnél közösen állták útját az Osul vezette besenyőknek. Ebben a csatában László nemcsak kiváló hadi erényeit csillantotta fel, hanem a pogány hőssel egy hajadon megmentéséért vívott küzdelmével a két évszázaddal később divatos lovagkor tiszteletét is kivívta. A legendaepizód XIV. – XV. századi népszerűségére jellemző, hogy a művészettörténeti kutatás eddig 38 e tárggyal foglalkozó freskóciklust tárt fel. Hárman együtt vezették diadalra 1071-ben azt a hadjáratot, amelynek célja a Szerémség védelme volt. Ekkor csatolták a Magyar Királysághoz Nándorfehérvár erődjét is.

Az ellentét, mely Salamon és a Béla-fiak között húzódott, azonban hamarosan felszínre tört, s 1074-ben már egymás ellen viseltek hadat. A kemeji mezőn még Salamon serege győzedelmeskedik, de Mogyoródnál elsősorban László hősies helytállásának köszönhetően már ők aratnak sikert. Salamont sikerül az ország peremvidékére kiszorítani, s bár időről időre fellép trónigényével, többé már nem tér vissza hatalomba. Először Béla idősebb fia lesz I. Géza (1074–1077) néven a trón birtokosa, majd öccse, László követi őt.

Lászlót feltehetően már trónra kerülésekor megkoronázták, annak ellenére, hogy Magyarország törvényes uralkodójának koronája Salamon birtokában volt. László fejére az a korona kerülhetett, amelyet a néhai I. Géza kapott VII. Dukasz Mihály bizánci császártól, s mely a később kialakult Szent Korona alsó része.

Az Európában ekkor zajló invesztitúra harcba László VII. Gergely pápa oldalán kapcsolódik be. Döntése politikailag is megfontolt, mivel a pápaság ellenfele ebben a küzdelemben az a IV. Henrik német-római császár, aki Salamon ügyét is felkarolta. A szövetség megerősítése céljából László feleségül vette Rudolf német ellenkirály lányát, Adelhaidot.

Szent István után László a másik nagy törvényhozó királyunk. Három törvénykönyve maradt az utókorra, keletkezési sorrendjük éppen számozásukkal ellentétes. Időrendben első két könyvében a magántulajdon védelme játszik központi szerepet. Ezek a törvények rendkívüli szigorúsággal léptek fel a lopások és a kóborlások ellen, nem hiába mondja a krónika író ezekről, hogy „vérrel írott törvények”.

Harmadik törvénykönyve az 1092-es szabolcsi zsinat határozatait tartalmazza, s elsősorban az invesztitúra harc következményeire próbál reagálni. Ekkor fogadtatja el a papi nőtlenség szabályát, bár a már házasságban élő papokat nem kötelezte a cölibátusra. Határozottan lépett fel a pogány rítusok szerint élők és áldozók ellen is. Kiterjedt a törvények figyelme azokra is, akik „igazolatlanul” maradtak távol szentmisétől, s az istentisztelet helyett a vadászatot, vásározást választották.

László uralkodása alatt történtek meg az első magyarországi szentté avatások. A kezdeményezés a királytól indult, melyhez VII. Gergely pápa csak kisebb vonakodás után, de hozzájárult. László akarata tehát érvényesült, amikor 1083-ban közel fél év alatt István király, Gellért püspök, Imre herceg, és két kevésbé ismert, főként a Felvidéken tisztelt zombori remete, András-Zoerard és Benedek személyében öt magyar szentet is kanonizált az egyház. Hazánknak ezzel saját szentjei lettek, s ez Szent István felajánlásával együtt lehetővé tette országunknak, hogy sajátos, egyéni kultuszokat alakítson ki.

Az uralkodó más intézkedései is az egyház erősödését, további kiépítését szolgálták. Ő alapította a zágrábi püspökséget (kb. 1091-ben), s a feltevések szerint ő fektette le a nyitrai püspökség alapjait is, bár ezt csak Könyves Kálmán országlása alatt ismerték el. A kalocsai érsekség központját a délibb fekvésű Bácsra helyeztette, melynek jelentősége, hogy a latin rítusú kereszténység előre tört a görög-keleti egyház rovására. A bihari püspökséget pedig a forgalmasabb helyen fekvő Nagyváradra tette át, ahol a király a későbbiek során különösen nagy kultusznak örvendett. Emellett lehetővé tette a bencések letelepedését Somogyváron, s ott, ahol a szentté avatott István király ellopott jobb kezét fellelték, monostort építtetett, amely a Szentjobb nevet kapta. A hagyomány az ő nevéhez kapcsolja az erdélyi Kolozsmonostor, és a dunántúli Báta apátságának létrehozását.

László külpolitikája kezdetben passzív volt. A keleti országrészt támadó besenyőket ugyan kiverte az országból, de a cseh ügyekbe nem avatkozott be, csak befogadta az elűzött uralkodót. Uralkodásának második szakaszában aktívabb külpolitikát folytatott. Megszerezte a XI. századi Horvátországot, amely a tengeri kijárata miatt volt rendkívül fontos. Ezután megpróbálta elfoglalni Dalmáciát, de ez neki nem sikerült. (A Szent László idejében elkezdett déli hódítást Kálmán folytatta. Megszerzi Dalmáciát, Bizánccal és Velencével szemben.) Az elfoglalt területek élére bánokat (= helytartókat) nevezett ki. Az invesztitúraharc kezdetén feltétlen pápá párti volt, de később a horvátországi hadjárat miatt összetűzésbe került a Vatikánnal, mivel Róma püspöke nehezményezte a hűbérbirtokát ért támadásokat. Ekkor alapította László engesztelésül a somogyvári kolostort. László nemzetközi elismertségére jellemző, hogy a hagiográfiai hagyomány megemlíti annak lehetőségét, hogy a Szent Sír felszabadítására indult keresztes seregek vezetője legyen.

Élete utolsó éveiben a szomszédos országokkal viselt hadat, 1095-ben a cseh belviszályba kívánt beavatkozni, de halála megakadályozta terve véghezvitelében. „Elaludt az Úrban” 1095. július 29-én. Holttestét előbb Somogyvárott helyezték örök nyugalomra, majd 1113 után Nagyváradra helyezték át. Itteni sírja utóbb a középkori magyar állam kultikus helyévé, zarándoklatok célpontjává vált.

I. László szentté avatására III. Béla (1172–1196) országlása alatt, 1192. június 27-én került sor. Alakja különösen népszerű volt az Anjou-ház uralkodásakor, mivel a lovagkirály eszményét fedezték fel. De máig is a magyar történelem, kultúr- és egyháztörténet kiemelkedő személye, aki számtalan legendás történet, irodalmi mű és más művészeti ágak alkotásainak ihletője és hőse.

Szent László király életének időrendi áttekintése

1040 körül: a Lengyel királyi udvarban a száműzött Béla herceg és Richeza lengyel herceglány házasságából megszületik a későbbi Szent László.
1048 körül: apját követve a család hazatér Magyarországra.
1063: apja, I. Béla halála után unokatestvérük Salamon lép a trónra. Salamon és a Béla-fiak között sokáig jó kapcsolat állt fenn.
1068: kerlési (más néven cserhalmi) csata, melyben lovagias tettet hajt végre, mikor megmenti egy hajadont a besenyő vitéz kezéből.
1071: Salamon király ill. Géza és László hercegek megvívják Bulgárfehérvár (később Nándorfehérvár, ma Belgrád) erődítményét.
1074: A hercegek és Salamon között a viszony végleg elmérgesedik. A Béla-fiak Mogyoródnál vereséget mérnek a királyra, aki később már nem tud visszatérni a hatalomba, bár több kísérletet tesz rá. A trónon László testvére I. Géza követi.
1077: I. László trónra lépése.
1079: I. László Salamontól visszafoglalja Moson várát.
1081: Salamon meghódol Lászlónak; birtokokat és jövedelmet kap, hatalom nélkül.
1082: Salamon összeesküvést sző László ellen, a király elfogatja, és Visegrádon börtönbe záratja.
1083: I. László király szabadon bocsátja Salamont. Gellért püspök, I. István király és Imre herceg, valamint a két zombori remete szentté avatása.
1085: A besenyők betörnek a Felső-Tisza vidékére. László kiveri őket az országból, és a győztes csata színhelyén templomot emel.
1087: Salamon halála.
1091: I. László seregével bevonul a tengermelléki Horvátországba. Álmos herceget megteszi horvát királynak. Címébe felveszi új hódításai - Szlavónia (Horvátország) és Moesia (Bosznia) - nevét. A seregével Horvátországból hazatérő László király a Temes folyónál utoléri a magyarországi zsákmányolásból távozni igyekvő „kunokat”, szétveri őket és megöli vezérüket. Somogyvárott megalapítja a Szent Egyed bencés apátságot. Nehéz súlyú dénárokat veret, amelyből negyven darab ér egy bizánci aranysolidust.
1092: I. László a szabolcsi zsinaton elnököl. A zsinati határozatok képezik László király ún. I. törvénykönyvét. I. László szétveri az Al-Dunánál betörő „kunokat”, majd hadjáratot indít az őket felbíztató tyerebovlji orosz fejedelem ellen.
1093: I. László hadjáratot vezet Ulászló Hermann lengyel fejedelem megsegítésére.
1094: I. László megalapítja a zágrábi püspökséget.
1095: I. László hadjáratot vezet a cseh király ellen, a morva herceg megsegítésére. A hadjárat alatt megbetegszik. Lengyelországból hazahívja (Könyves) Kálmán püspököt, I. Géza fiát, és utódjául jelöli.
1095. július 29. Szent László király halála.
1192. június 27. III. Béla közben járására szentté avatják.

Szent László Legendája

Alakja


Látogatók száma: 8890 | Készítette: Stoni
© 2009. www.szlki-kisvarda.hu - Minden jog fenntartva. Jogi nyilatkozat
Ajánlott böngésző: Mozilla Firefox | Optimális felbontás: 1280x1024
Tesztelve: Firefox 3.x, Internet Explorer 7 és 8, Google Chrome, Safari 4