Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.
A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét,[1] és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.
A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín.

November 30-án a szülők segítségével díszítettük fel az óvodát, majd késő délután a gyermekek és a szülők, az óvodai dolgozók Zsolt Atya jelenlétében gyújtották meg a várakozás első gyertyáját.

Ezt követően Linzenbold József Atya tartott lelki beszélgetést az óvodába és az általános iskolába járó gyermekek szüleinek.
Az óvó nénik, az ovis gyermekeknek kézműves foglalkozást szerveztek erre az időre. Elkészíthették saját adventi koszorújukat valamint karácsonyi díszeket különböző technikákkal.

[ képek... ]