Már hagyomány, hogy mindenszentek, halottak napja körül az Orsolya-rendi apácák sírjait felkeressük, sírjaikhoz virágot viszünk, mécseseket gyújtunk emlékükre, együtt imádkozunk lelki üdvükért. Ebben az évben is így tettünk, és a szemerkélő eső ellenére is együtt imádkoztunk az apáca síroknál.

Néhány történelmi adat Néző István munkái alapján arról, hogyan kezdték el a Szent Orsolya-rend tagjai Kisvárdán a munkát:

Adatok szerint 1883-ban báró Horváth Jánosné erdőbirtokot adományozott a kisvárdai római katolikus egyháznak, hogy leánynevelő intézetet hozzanak létre. Ehhez még több egylet, a közbirtokosság, valamint az egri érsek is adakozott, így az intézmény megvalósítása elkezdődhetett.

Az egyház több rendet is megkeresett, a Szent Orsolya –rend mondott igent a feladatra. 1918. április 18-án elkezdődött a szervező munka.

”Csendesen, szerényen, ahogy a hitvallásukhoz illik, érkeztek meg délután községünkbe az Orsolya szüzek, hogy kezükbe vegyék a katholikus leánynevelés ügyét.”-/Felsőszabolcsi Hírlap 1918/

Az oktatás először az elemire és a tanítóképzőre terjedt ki. 1927-ben megépítették az utcafrontra néző részt. A kisvárdai zárda magas nívója és nagysága miatt is kiemelkedett a Szent Orsolya-rend intézményei közül.

[ képek... ]